A Tolnai-hegyhát álomba varázsol és erdőbe küld, ha pedig a Völgység csodás tájaira is gondolunk, akkor biztosan visszavágyik, aki egyszer idelátogat. Pont emiatt tűzte ki célul a Tolnai Erdőkért Alapítvány egy nagyobb léptékű túraútvonal kialakítását, ami felöleli a környékbeli értékeket, a természeti és kultúrtörténeti emlékeket egyaránt.
Gyere el hozzánk, találd meg nálunk az élményt!
Kirándultál már úgy, hogy közben melletted őz legelészett, utadon búbosbanka kísért, miközben a környék legfinomabb gyümölcsét, sajtját, mézét, szörpjét vagy éppen borát készültél megkóstolni? Persze, azt meg sem kell említenünk, hogy mindezt úgy, hogy az Apponyi grófok által ránk hagyott értékekkel és vallási emlékkel teli falvakban jársz, ami külön varázsa ezeknek a településeknek. Ugye milyen jól hangzik!?
Ezerarcú táj
Mindezt egy olyan ezerarcú tájon teheted meg, ahol a löszborította hegyhátak, a völgyekkel és lankásabb területekkel folyamatosan váltják egymást, így egy változatos tájban engedik gyönyörködni az idelátogatókat.
Természeti kincsek
A Tolnai Zöldúton Tolna megye egy kis szegletének rég elfeledett értékeit fedezheted fel. A terület növény- és állatvilága minden évszakban különleges látványt nyújt. Nem véletlenül érzi itt jól magát számos gyógynövény, például a nagy virágú méhfű, vagy a hozzánk legközelebb a Mecsekben található illatos hunyor.
Lengyel különleges természeti adottságban bővelkedő területe Annafürdő, ahol ma erdészeti erdei iskola működik a Gyulaj Zrt. kezelésében. Annafürdőt szívesen látogatják iskolás csoportok, gyermekes családok egyaránt, köszönhetően vadasparkjának, és 2015-ben elkészült interaktív kilátójának, ahonnan
csodás kilátás nyílik a tolnai erdőkre. A környék kiemelt természeti értéke az itt található Anna-forrás, amiből ma is frissítő vizet ihatunk.
Értékekből építkezve
Lengyel település nyomait már az új kőkorban felfedezték, a leletek megtalálásának helyét ma „török sánc”-nak nevezik, az itt talált leletek világszerte lengyeli kultúra néven lettek ismertek.
Az Apponyi család Lengyelen kastélyt épített, hozzá egy növény ritkaságokkal teli parkot alakítottak ki. Találunk itt svájci mintára épült tehénistállót, ez a Svájceráj. A hiedelem szerint a grófi család tagjai úgy vélték itt a tehénpára gyógyír lehet tüdőbetegségeikre.
A településen gazdálkodók szívesen kínálják termékeiket, kóstolhatunk itt frissen préselt gyümölcslevet, vagy a helyi dűlőkről származó borokat.
Závodon a virágzó gyümölcs-és zöldségtermesztés tette jómódúvá a falut, ma is határában nagy kiterjedésű gyümölcsösök húzódnak. Itt a méhek által összegyűjtött mézzel édesíthetjük meg kirándulásunkat, ami helyi termelőtől származik.
Mucsi nevét kevesen ismerik, pedig világviszonylatban is egyedülálló érték bújik meg a kis faluban. A római katolikus Szent László templom a főoltára alatt Valerius Felicianus keresztény vértanú ereklyéit és viasszal bevont csontvázát őrzik. Itt a helyi asszonyok szívesen osztják meg messze földön híres rétesüket a fáradt turistákkal.
Csodák mentén
Hőgyész a Tolnai-hegyhát központja, nevezetességei közé tartozik az 1799-ben Apponyi Antal által épített templom, ami szerkezetében és építészeti stílusában a környék egyik legszebb katolikus temploma.
Hőgyészhez tartozik Csicsó puszta. Ott lévő forráshoz páratlan környezetben juthatunk el. A forráshoz több monda is tartozik, az egyikben például megemlítik, hogy aki iszik a kútból, gyermekáldás elé néz. Még ma sem eldöntött, hogy a forrás vizének van csodatévő ereje vagy a templomban található Szent Mária képének.
Azonban az a hír járta, hogy a település férfi lakói rendszeresen kilesték, hogy kik szeretnének a csodatévő kút vízének segítségében részesülni és megjegyezték, hogy a csoda beteljesülésében a forrás melletti erdő is besegíthet.
Hőgyészt elhagyva kis bekötő úton érünk el Kalaznóra, ami Tolna megye mértani közepe. A település egyik szépen felújított hagyományos portáján található Magyarország legnagyobb fényképészeti magángyűjteménye, a Fotótár.
Híres trófeák
Dúzson is különleges borok készülnek, az egyik pince jelmondata: „Borház ez itt nem kocsma, lélek lakik a borba.” Ezt mi sem példázza jobban, hogy Gyuri bácsi maga készíti az ízletes borokat. Dúzs nevezetességei közé tartozik, hogy Apponyi Géza veje, a településhez közeli erdőben ejtette el a hatalmas terpesztése miatt magyar ökörnek nevezett szarvast. A II. világháború előtt a leghíresebb magyar trófea volt. Nemcsak Dúzs, de környékbeli települések körüli erdők messze földön híresek vadállományukról.
Csibrák község a nevét a szájhagyomány az alábbi történettel magyarázza: Régen a grófkisasszonyok a Bozótba, a Kapos kiöntött részére jártak fürödni, és egyszer az egyiket megcsípte a rák, mire fölkiáltott: csip rák, és így keletkezett a Csibrák név.
Az ott található Szent Anna templom bejárata szinte az erdőből nyílik. A Tolnai-Hegyháton a kiváló vadászterületekből nincs hiány. Kurd már az ősidőkben lakott volt, jó vadász- és halászterülete miatt.
Jelenleg falumúzeummal, tűzoltószertárral, és egy 2010-ben kialakított geológiai bemutató hellyel várják az idelátogatókat.